Obedience bajnokság

2012.10.31.

Nem sokkal 5 után indultunk. Épp elkezdett szállingózni a hó. A kutyák kipihenten foglalták el a helyüket az autóban, én azonban a korai keléstől kissé fáradtan ültem a volánhoz. A kapkodást és a késést elkerülendő hagytam időt bőven odaérkezni, így hiába a szakadó hó, az erős szél és a sötét hajnal, szépen, időben megérkeztünk. Mosonmagyaróváron sem volt biztatóbb az idő. Hó ugyan Sárvártól északra már nem esett, volt helyette metszően hideg szél. Árpikutya a 3-as startszámot kapta, Gant a 18-ast. Ha én választhattam volna, akkor én is hasonlóan szerettem volna. Árpikutya már az egészségügyi séta alatt gyanúsan vidám és energikus volt, de ekkor még nem sejtettem rosszat. Érkeztek a versenyzők, sok ismerős arcot láttam. Nem volt túl nagy létszám, kb. 30 induló, ebből kb. 20 kezdő.

Eljött a pályára lépés ideje. Az első feladat csoportos, egyszerre 4-5 kutya és vezetője foglal helyet egymástól 3 méterre, majd 5 lépéses helyben maradás az első feladat, az első 20 másodpercig bírta Árpikutya, utána elkezdett mindenfélét csinálni. Felült, pattogott, ugatott. Szóval az első gyakorlatunk ugrott, Árpikutya túl eleven volt. Utána is végig csóvált, figyelt, élénk és vidám volt, de fegyelmezettnek épp nem mondható. Az apport gyakorlata is viccesre sikerült. Nem várta meg, amíg indítottam, hanem egyből szaladt a kidobott fa után, majd nem hozzám hozta, hanem tett vele egy vidám kört, csak utána ért oda hozzám. Majd a gyakorlat után is a fa érdekelte, amit a segédbírónak kellett adni és ő vitte le a pályáról. Árpikutya ment volna vele játszani. Tehát összességében enyhén szólva szétszórtak voltunk. A feladatok megvoltak nagyrészt, más 0 pontosunk nem lett, de mind olyan „árpikutyás” volt. Végül még épp belefértünk a jó minősítésbe 176,5 ponttal. Nem voltam elégedetlen, mert a hangulata, munkakedve megvolt, csak épp az mutatkozott meg, ami egyébként is a mindennapjainkban, hogy mindenről megvan a saját elképzelése. Nála nagyon résen kell lenni. Egy héttel korábban Budapesten K99 E4-et vizsgáztunk, ott jó formában volt. Közel 20 fokkal melegebb volt, nem teljesen idegen közegben dolgoztunk. A helyben maradáson és az előreküldésen kívül csupa kitűnő és nagyon jó minősítéseket szereztünk, a két említett gyakorlatot pedig tudtam, hogy nem csiszoltuk eleget. A két esemény tapasztalatai alapján vannak ötleteim, hogy merre tovább. Szinteket egyelőre nem lépünk, hanem koncentrációt és önuralmat alapozunk.

Gant ügyes volt. Ő a múlt heti K99-en volt nagyon szétszórt. Nem úgy, mint Árpi, hanem figyelmetlen, alulmotivált, pontatlan. Meg is lepődtem, hiszen nem erre számítottam. Megfelelő minősítéssel vizsgáztunk, holott minimum nagyon jóra készültem. Így nagyon kíváncsi voltam, most milyen lesz. Sacival még tréningeztünk egyet szerdán, ott ügyes volt Gant (és Árpi is), így azért bizakodtam. 18-asként már a vége felé voltunk, volt alkalmam megfigyelni a többieket, kicsit kiismerni a bírói gyakorlatot is. Egy hangyányit magabiztosabban léptem a pályára Ganttal. A csoportos gyakorlata nagyon szépen sikerült, egy felvezetői hiba miatt vesztettünk pontot, korábban felvettük az alapállást a gyakorlat végén, mint kellett volna. Az egyéniben a követése szép volt, néhol lehetett volna koncentráltabb, keveset gyakoroltunk úgy, hogy semmi megerősítést nem adtam neki. Menetközben ültetése, behívása is jó volt. A lábhoz kerülésen kell még pontosítanom, ott egy picit félre ül, csak igazodással pontosít. A négyzetbe küldés (box) volt a nagy betlink. Gant nagy lendülettel szaladt, egyből feküdt, de trampli testével csak kicsit tért el balra, már a négyzet mellett sikerült feküdnie. 0 pont. Számítottam előre, hogy itt kétesélyes lesz a dolog. Vissza fogunk lépni és pontosítjuk a gyakorlatot, hogy még egyszer ne essünk ilyen hibába. Apporton apróságokat lehet csiszolni, az még bőven nincs készen, de hozta Gant a jobbik formáját. Volt még a kézjel, vagyis a távolságkontroll, obedience-ben hangjelet is lehet adni. Itt is van mit csiszolnunk, mert Gant úgy vált pozíciót, hogy közben közelebb kerül hozzám. Összességében elégedett voltam vele, végig vidám, felszabadult állapotban volt, és emellett koncentrált és pontos is. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, a bírónak is tetszett a munkánk. Nem sokon múlt a kitűnő minősítés. Összesítésben V. helyezettek lettünk, ami így, hogy Gant alig több, mint 4 hónapja van nálam és ez az első obedience versenyünk, szerintem abszolút vállalható, mindemellett látom, hogy sokkal több is van benne, csak türelem és kitartás kell a gyakorlatok pontosításához.

Megtanulmányoztam a magasabb szintű feladatokat is és arra jutottam, hogy az 1-estől nem állunk messze, igazából a menetközben állítás az, amit még meg kell tanítanom, mert azzal sehogy sem állunk, de a többi feladat mind ismerős. Összességében a zimankó ellenére pozitív élményekkel, sok ajándékkal és új lelkesedéssel tértünk haza. Hamarosan neki is fogok a további gyakorlásnak. A kutyák már itt ülnek körülöttem és várják, mikor hagyom abba a pötyögést ? .

Videó

Teljes galéria: Obedience OB, Mosonmagyaróvár - 2012.10.28.

Vissza

Friss bejegyzések

összes cikk

 

Friss galériák

     

    Címkefelhő

     

    Linkek

     

    Legnézettebb képek

    Megtekintve: 2439

    Megtekintve: 2420

    Megtekintve: 2084

    Megtekintve: 1988

    Megtekintve: 1979

     

    Legnézettebb galériák

     

    Kontakt, info